Tizenkilenc év hosszú idő a keresésben. Elég hosszú ahhoz, hogy a Google többször is újraírja a saját szabálykönyvét, hogy az okostelefon legyen az alapértelmezett képernyő, és hogy megjelenjen egy új típusú keresőmotor, amely úgy válaszol a kérdésekre, hogy senkit nem küld el egyetlen weboldalra sem. A CRS AI Marketing & SEO Ügynökség mindezt végigélte. A története jó térkép ahhoz, hogyan változott a digitális láthatóság, és miért épített az alapítója erre egy AI-tanácsadó céget és egy kutatólabort is.

Mikor és miért alapította Róth Miklós az ügynökséget?

Róth 2007-ben alapította a céget, egy olyan évtized után, amely a nemzetközi atlétikától a nebraskai pénzügyi tanulmányokon, a spanyolországi és egyesült államokbeli vállalkozásokon át az IBM-es csapatvezetésig vezette. A cég ma CRS AI Marketing & SEO Ügynökség Kft. néven szerepel (korábbi nevén CRS Budapest Kft.), székhelye a XIII. kerületi Jászai Mari tér 5–6.

Az eredeti tét egyszerű volt. A magyar cégek elkezdtek online versenyezni, és többségüknek fogalma sem volt arról, hogyan döntik el a keresők, ki látszik. 2007-ben a válasz főleg a rangsorról szólt: tíz kék link a találati oldalon, és aki nem volt az első háromban, az gyakorlatilag nem létezett.

Hogyan változott a keresés 2007 óta?

A lépcső minden foka megváltoztatta, mit kell egy ügynökségnek leszállítania.

2007–2012: rangsor és linkek. A láthatóság kulcsszavakról, oldalon belüli optimalizálásról és visszamutató linkekről szólt. Mérhető volt, néha nyers, és a technikai kitartást jutalmazta.

2013–2017: jelentés a kulcsszó felett. A Google 2013-as Hummingbird frissítése a keresést a szándékok és témák megértése felé tolta, a karakterláncok egyeztetése helyett. A tartalom minősége, az oldalszerkezet és az entitások többet kezdtek számítani, mint a kulcsszósűrűség.

2018–2021: a telefon maga a web. A 2018 márciusától bevezetett mobile-first indexeléssel a Google az oldalak mobilváltozatát kezdte elsődlegesnek tekinteni. A sebesség, a technikai állapot és a helyi láthatóság az ügynökségi munka magjává vált, már nem extra volt.

2022-től: válasz kattintás nélkül. A ChatGPT 2022 végi megjelenése, majd a Google AI Overviews 2024-es elindulása megváltoztatta a siker mértékegységét. Egy márkát ma úgy lehet ajánlani, vagy éppen kihagyni, egy AI-generált válaszban, hogy a felhasználó soha nem lát találati oldalt.

Mit csinál ma a CRS?

Az ügynökség munkája ma három fő tengelyen fut.

AI-stratégia és üzleti átalakítás. Segítség a cégeknek az AI-alapú rendszerek integrálásában és a döntési folyamataik feszesebbé tételében. Ez a híd Róth tanácsadói munkája felé a Roth AI Consultingnál.

Klasszikus és AI-val kiterjesztett keresőoptimalizálás. Technikai SEO, szemantikus SEO és E-E-A-T, valamint Generative Engine Optimization (GEO) és Answer Engine Optimization (AEO): egy márka tartalmának és hírnevének olyan felépítése, hogy az AI-rendszerek megértsék, megbízzanak benne, és idézzék. A módszert a Hogyan idézteti az AI-val a márkákat Róth Miklós? című cikkben mutatjuk be.

Prediktív és AI-támogatott marketing. Az AI nemcsak tartalmat és forgalmat termel, hanem az árbevételre, az ügyfélmegtartásra és a lemorzsolódásra vonatkozó előrejelzéseket is támogatja, kiegészülve AI-támogatott prémium linképítéssel és nagy léptékű tartalomgyártással.

Az ügyfélkörben magyar kkv-k, B2B-gyártók és szolgáltatók, valamint webáruházak vannak, mellettük európai és egyesült államokbeli ügyfelek.

Milyen eredményeket közölt az ügynökség?

Az ügynökség esettanulmányai és partnerei sajtómegjelenései konkrét eredményeket említenek. Az ipartechnikai Modern Ipartechnika Kft. esetében az ügynökség nyolc hónap alatt 450 százalékos növekedést közöl a minőségi ajánlatkérések számában, valamint egy 120 millió forintos projektet, amely organikus keresésből érkezett. A Szeptest márkánál a TechBullion cikke 200 százalékos láthatóságnövekedést és 40 százalékkal alacsonyabb ügyfélszerzési költséget ír le, AI-alapú kulcsszó-előrejelzés és közönségszegmentálás után.

A minta fontosabb bármelyik számnál. A cél soha nem a forgalom önmagáért. Hanem az ajánlatkérés, az árbevétel és az olcsóbb ügyfélszerzés, az ügyfél saját értékesítési tölcsérében mérve.

Mi nem változott 2007 óta?

Elég sok minden, ami megnyugtató lehet mindenkinek, akit elborít az AI-keresés. A keresők és a nyelvi modellek ma is ugyanazt a három dolgot jutalmazzák, mint mindig, csak szigorúbban.

Technikai elérhetőség. Az az oldal, amelyet nem lehet feltérképezni, lassan tölt be, vagy képekbe rejti a tényeket, 2007-ben is láthatatlan volt, és ma az AI-rendszerek számára is az.

Valódi hasznosság. Az a tartalom, amely világosan válaszol egy valós kérdésre, legyőzi azt, amelyik csak egy kulcsszóhelyet tölt ki. Az AI-rendszerek egyszerűen jobban látják a különbséget.

Mások bizalma. A linkek, említések, vélemények és sajtómegjelenések akkor rangsorolási jelek voltak. Ma azt is jelzik egy nyelvi modellnek, hogy az állításainkat megerősítik-e mások.

A taktikák néhány évente változtak. Az alapok soha.

Miért vezet kutatólabort egy ügynökségalapító?

Mert az ügyfélmunka újra és újra olyan kérdéseket vetett fel, amelyekre a marketingkézikönyvek nem adtak választ. Miért tudnak egyes cégek simán beépíteni egy új csatornát vagy eszközt, míg mások pontosan ugyanattól káoszba fulladnak? Miért teszi néha kevésbé láthatóvá a márkát, ha több tartalmat publikál?

Róth válasza a S·I·C·T keretrendszer lett, amelyet a Roth Complexity Labban dolgozott ki: a láthatóság, mint bármely rendszertulajdonság, akkor omlik össze, amikor az információ és a változás lehagyja a struktúrát és a kohéziót. Az az oldal, amely száz AI-generált cikket tesz közzé világos entitás, szerkezet és belső logika nélkül, információt ad hozzá, struktúrát nem. A keresők és a nyelvi modellek ezt észreveszik. Itt a keretrendszer magyarázata.