Premium Link-Building Services
Explore premium link-building options to boost your online visibility.
Explore premium link-building options to boost your online visibility.
Egy buja, zöldellő kert, egy gondozott pázsit, ahol a növények egészségtől duzzadva hozzák a termést – ez minden kerttulajdonos álma. A valóság azonban, különösen a forró, száraz nyári hónapokban, sokkal inkább a végtelennek tűnő locsolásról, a vízóra pörgéséről és a csillagászati vízszámlákról szól. A megoldás kézenfekvő: a drága vezetékes víz helyett alternatív forrást kell használni. Legyen az egy ásott kút, egy modern fúrt kút, egy esővízgyűjtő ciszterna vagy akár egy kerti tó, a "majdnem ingyen" víz ott van, csak egy valami kell a felszínre hozatalához: egy szivattyú.

Itt kezdődik azonban a legtöbb kerttulajdonos rémálma. Belépve egy barkácsáruházba vagy egy gépészeti szakboltba, a szivattyúk polcai egy átláthatatlan falat képeznek. Dobozok tucatjai hirdetnek különböző neveket: kerti szivattyú, öntözőszivattyú, búvárszivattyú, mélykúti szivattyú, merülő szivattyú, szennyvízszivattyú, zagyszivattyú.
A laikus számára a különbség elhanyagolhatónak tűnhet. "Mindegyik vizet mozgat, nem?" – hangzik a gyakori kérdés. A válasz egy határozott és költséges nem.
A rossz szivattyú kiválasztása nemcsak pénzkidobás, de garantált kudarchoz vezet. Egy szennyvízszivattyú soha nem fogja meghajtani az öntözőrendszert, egy kerti szivattyú nem fog vizet hozni a 30 méter mély fúrt kútból, egy mélykúti szivattyú pedig azonnal tönkremegy, ha iszapos vizet próbálunk vele átemelni.
Ez a cikk egy teljes körű útmutató, amely segít eligazodni a káoszban. Lebontjuk a három fő kategóriát – öntöző (felszíni), búvár (mélykúti) és szennyvíz (merülő) –, hogy Ön pontosan megértse, melyik mire való, és magabiztosan választhassa ki azt az egyet, amelyik tökéletesen illik az Ön kertjéhez és vízforrásához.
Mielőtt bármilyen szivattyú műszaki adatát megnézné, az első és legfontosabb kérdés, amit fel kell tennie: honnan és milyen mélyről kell a vizet kiemelni? A szivattyú típusát 90%-ban ez fogja meghatározni.
Alapvetően két fő kategória létezik: a vizet "szívó" (felszíni) és a vizet "nyomó" (búvár) szivattyúk.
Felszíni vízforrások (vagy 7 méternél sekélyebb kutak): Ide tartozik az esővízgyűjtő hordó, a föld alatti ciszterna (ahol a vízszint magas), a sekély ásott kút, a kerti tó, vagy egy patak.
Mély vízforrások (7 méternél mélyebb kutak): Ide tartozik a legtöbb fúrt kút és a mély ásott kutak.
Szennyezett vízforrások: Elárasztott pince, emésztőgödör, iszapos kerti tó alja.
Ha a víz 7 méternél mélyebben van, azonnal elfelejtheti a "kerti" vagy "öntöző" szivattyúkat, és a búvárszivattyúk felé kell fordulnia. Ennek egy egyszerű fizikai oka van.
Ezt a típust látjuk leggyakrabban a kertekben. Ez az a gép, ami a fészer mellett vagy a kútaknában áll (szárazon!), és egy vastag cső (szívócső) lóg bele a vízforrásba.
Hogyan működik? Úgy kell elképzelni, mint egy rendkívül erős porszívót. A szivattyú a szívócsövön keresztül vákuumot generál, és a külső légköri nyomás (kb. 1 bar) "benyomja" a vizet a csőbe és a szivattyúba. Ezután a gép járókereke (lapátkereke) nagy nyomással továbbítja azt a kerti slagba.
A Könyörtelen Fizika: A 7 Méteres Szabály Ez a technológia legnagyobb korlátja. Mivel a külső légköri nyomás (1 bar) elméletileg is csak kb. 10 méteres vízoszlopot tud "feltolni", a gyakorlatban egy felszíni szivattyú – legyen bármilyen erős a motorja – maximum 7-8 méter mélységből képes a vizet felszívni. Ez a szívómélység. Ha az Ön kútjában a víz nyugalmi szintje 9 méter mélyen van, ez a szivattyú egy csepp vizet sem fog felhozni.
Mikor válassza ezt?
Esővízgyűjtő hordóból, ciszternából öntöz.
Sekély ásott kútból locsol (ahol a vízszint 1-6 méter között van).
Kerti tóból, medencéből, patakból emel át vizet.
Előnyök (Pro):
Ár: Általában ez a legolcsóbb kategória.
Mobilitás: Könnyen hordozható. Ma a ciszternából, holnap a kerti tóból öntözhet vele.
Karbantartás: Könnyen hozzáférhető. Ha elromlik, nem kell a kútból kihalászni.
Hátrányok (Kontra):
Hangos: Mivel a szabadban van, a motorhang zavaró lehet (a szomszédoknak is).
Fagyveszély: Télire kötelező fagymentes helyre vinni, a rendszert vízteleníteni kell.
A "Bepiszkolódás": A szívócsővel és a lábszeleppel (a cső végén lévő visszacsapó szelep) való "játék" bosszantó lehet. A rendszert minden telepítéskor fel kell tölteni vízzel ("légteleníteni"), különben nem szív.
Profi Változat: A Házi Vízmű (Hydrofor) Ez lényegében egy kerti szivattyú, kiegészítve egy nyomáskapcsolóval és egy puffertartállyal. Nem kell minden alkalommal ki-be kapcsolni. Automatikusan tartja a nyomást a rendszerben. Amikor megnyitja a kerti csapot, a nyomás esik, a szivattyú bekapcsol. Amikor elzárja, a szivattyú feltölti a tartályt a beállított nyomásra, majd leáll.
Előnye: Kényelmes, automatizált. Egy teljes öntözőrendszert is ki tud szolgálni.
Hátránya: Drágább, és a tartály helyigényes.
Ahogy a neve is mutatja, ezt a szivattyút teljes egészében a víz alá kell meríteni. A kútba vagy ciszternába lógatva, a víz mélyén dolgozik.
Hogyan működik? Ez a gép alapvetően más elven működik. Nem "szív" (pull), hanem "nyom" (push). Mivel a motor és a járókerekek a vízben vannak, a 7 méteres szívási korlát rá nem érvényes. A vizet alulról felfelé tolja, akár 50, 80, vagy 100 méteres magasságba is.
Mikor válassza ezt?
Fúrt kútból öntöz. Ez a technológia fő felhasználási területe. A magyarországi fúrt kutak (30-80m mélyek) szinte kizárólag ezzel használhatók.
Olyan mély ásott kútból, ahol a vízszint 7 méternél mélyebben van.
Ha csendes működést szeretne (pl. a ciszterna a terasz alatt van).
Előnyök (Pro):
Nagy emelőmagasság és nyomás: Képesek extrém nagy nyomást előállítani (4-10 bar), ami tökéletes nagy kiterjedésű öntözőrendszerek, szórófejek meghajtására.
Csendes: Mivel a víz alatt van, a motorhangja szinte nem hallható.
Fagymentes: A kút mélyén (a fagyhatár alatt) biztonságban telel, nem kell téliesíteni.
Nincs légtelenítés: Mivel a vízben van, nem tud "lelevegősödni".
Hátrányok (Kontra):
Ár: Lényegesen drágábbak, mint a felszíni társaik.
Telepítés és Karbantartás: Bonyolultabb. A szivattyút acélsodronyon kell lelógatni (soha nem a kábelénél fogva!), és a csövet, kábelt szakszerűen kell a kútba telepíteni. Hiba esetén az egészet ki kell emelni.
A Homok-probléma: A fúrt kutak legnagyobb ellensége a homok. A búvárszivattyúk érzékenyek rá. Bár léteznek "homoktűrő" modellek, a homok koptatja a járókerekeket és tönkreteszi a motort.
Fontos Altípusok:
Mélykúti Szivattyú (vagy Csőszivattyú): Hosszú, vékony, "ceruza" alakú. Kifejezetten a keskeny (pl. 100-150 mm átmérőjű) fúrt kutakba tervezték.
Ásott Kúti Búvárszivattyú (vagy Ciszterna Szivattyú): "Kövér", zömök, hordó alakú. Ezeket szélesebb átmérőjű ásott kutakba, ciszternákba, tavakba szánják. Gyakran van beépített úszókapcsolójuk és jobban bírják a kissé szennyezett vizet, de általában kisebb nyomást produkálnak, mint a mélykúti társaik.
Ez az a kategória, amivel a legtöbben hibáznak. A "merülő szivattyú" (submersible pump) egy gyűjtőfogalom, de a köznyelvben azt a gépet értjük alatta, ami a koszos vízre való. Gyakran összetévesztik a búvárszivattyúval, mert ez is a víz alá merül. De a célja teljesen más.
Hogyan működik? Ennek a gépnek nem a nyomás (bar), hanem a vízszállítás (l/perc) a lényege. A célja, hogy rövid idő alatt hatalmas mennyiségű vizet mozgasson meg, alacsony magasságba. A belső kialakítása (a járókerék) robusztus, és úgy van tervezve, hogy a szennyeződések át tudjanak rajta haladni.
A Kulcsfogalom: A Szemcseméret Egy szennyvízszivattyút az alapján definiálunk, hogy maximum mekkora szilárd részecskéket (szemcseméret) képes sérülés nélkül átereszteni.
Tiszta vizes merülő (5 mm): Elárasztott pincék tiszta vizére, medencékhez.
Szennyezett vizes (20-35 mm): Iszapos kerti tó, építési gödör, sáros áradás.
Zagy-szivattyú (35mm+): Emésztőgödör, sűrű zagy.
Miért NE Vegyen Ilyet Öntözéshez? Mert nincs nyomása! A slag végén éppen csak "csorogni" fog a víz. Egy 30 méteres tömlőn keresztül már alig jön valami, egy öntözőfejet (ami 3-4 bar nyomást igényel) pedig esélytelenül sem fog meghajtani.
Mikor válassza ezt?
Elárasztott pince, garázs víztelenítésére.
Kerti tó vagy medence gyors leürítésére (az iszapos alját is bírja).
Építési munkagödörből a víz eltávolítására.
Emésztőgödör, szippantós tartály átemelésére.
Előnyök (Pro):
Bírja a koszt, iszapot, leveleket.
Hatalmas mennyiségű vizet szállít.
Úszókapcsoló: A legtöbb modell rendelkezik ezzel. Ez egy karon lógó "bója". Ha a vízszint megemelkedik (pl. elönti a pincét), a bója felemelkedik, bekapcsolja a szivattyút. Amikor a szint leesik, kikapcsol. Teljesen automata védelem.
Hátrányok (Kontra):
Alacsony emelőmagasság és nulla nyomás.
Öntözésre teljesen alkalmatlan.
Profi Változat: A Darálós Szennyvízszivattyú Ez a "zagyszivattyúk" csúcsa. Egy beépített vágókéssel (darálóval) rendelkezik, amely felaprít minden szilárd anyagot (rongy, egészségügyi papír), ami az útjába kerül. Ezt használják a házi átemelő aknákban, ahol a WC-t a csatornaszint alá kell üríteni.
Ha már tudja, melyik kategória (felszíni, búvár, szennyvíz) kell Önnek, a dobozon lévő számokat kell értelmeznie.
1. Emelőmagasság (H) és Nyomás (bar)
Emelőmagasság (H max): Méterben (m) adják meg. Ez az a maximális függőleges magasság, ahová a szivattyú fel tudja nyomni a vizet. (Pl. H max = 40 m).
Nyomás (bar): 1 bar nyomás kb. 10 méter vízoszlopnak felel meg. Egy 40 m-es szivattyú tehát (a kimeneténél) 4 bar nyomást tud.
Ami Fontos: Az öntözőfejeknek nyomás kell (átlag 3-4 bar). Ha a kút 10m mélyen van, és a kert végéig 20m a cső, az Ön 40m-es (4 bar-os) szivattyújából már csak 1-2 bar nyomás fog megérkezni (a mélység és a csőellenállás "elveszi" a nyomást). Mindig bőségesen méretezze túl!
2. Vízszállítás (Q)
Vízszállítás (Q max): Liter/perc (l/min) vagy Köbméter/óra (m³/h) formában adják meg. Ez azt mutatja, mennyi vizet tud szállítani. (Pl. Q max = 3000 l/h).
A Jelleggörbe (A Legfontosabb): A két legfontosabb adat, a H (nyomás) és a Q (mennyiség) fordítottan arányos egymással. Egy szivattyú sosem tudja egyszerre a maximum H-t és a maximum Q-t!
A Q max (pl. 3000 l/h) értéket 0 méter emelőmagasságnál (nyomás nélkül) tudja.
A H max (pl. 40 m) értéket 0 l/perc vízszállításnál (zárt csapnál) tudja.
A "Munkapont": A profik a szivattyú jelleggörbéjét nézik. Ez egy diagram, ami megmutatja, hogy pl. 20 méter (2 bar) emelőmagasságnál a szivattyú valójában hány liter/perc vizet fog szállítani. Önnek ezt a "munkapontot" kell megtalálnia.
3. Teljesítmény (P)
Wattban (W) vagy Kilowattban (kW) adják meg. Ez a motor elektromos fogyasztása. A nagyobb Watt nem mindig jelent jobb szivattyút! Egy 800W-os, rossz hatásfokú gép lehet gyengébb, mint egy modern, 600W-os, de kiváló hidraulikájú társa. Ne csak ezt nézze!
4. Homoktűrés (Csak Búvárszivattyúknál)
Gramm/köbméter (g/m³) formában adják meg. Ez mutatja, mennyi homokot bír el a gép anélkül, hogy tönkremenne. Fúrt kúthoz ez a legfontosabb adat!
A tökéletes kerti szivattyú kiválasztása egy logikai folyamat. Ne a doboz színe vagy a Watt-szám döntsön. Haladjon végig az alábbi kérdéseken:
1. KÉRDÉS: Milyen a víz, amit mozgatni akarok?
A) Tiszta vagy enyhén szennyezett (öntözéshez) -> Lépj a 2. kérdésre.
B) Erősen szennyezett, iszapos, sáros (pince, tóürítés) -> SZENNYVÍZSZIVATTYÚT vegyen. Ne öntözzön vele.
2. KÉRDÉS (Ha a válasz "A"): Milyen mélyen van a víz nyugalmi szintje?
A) 7 méternél sekélyebben (ciszterna, ásott kút, tó) -> FELSZÍNI ÖNTÖZŐSZIVATTYÚT (KERTI SZIVATTYÚT) vegyen. (Vagy ha automata rendszert akar, HÁZI VÍZMŰVET).
B) 7 méternél mélyebben (fúrt kút, mély ásott kút) -> BÚVÁRSZIVATTYÚT vegyen. (Keskeny fúrt kúthoz mélykútit, széles ásott kúthoz ásott kúti búvárt).
A kertjéhez való "legjobb" szivattyú az, amelyik pontosan illeszkedik a vízforrásához és az elvégzendő feladathoz. Egy jól megválasztott gép évtizedekig hű társa lesz a locsolásban, míg egy rossz döntés állandó bosszúságot és kidobott pénzt jelent. Szánjon időt a mérésre, a tervezésre, és válasszon okosan.
© Copyright Munkavédelem és Tűzvédelem
Explore premium link-building options to boost your online visibility.
Explore premium link-building options to boost your online visibility.